linux

A Tisztaszoftver-program mégis folytatódik, a megegyezést az utolsó pillanatig húzta a két fél. Az intézményeknek március elsejéig kellett volna visszaállniuk arra a szoftverre, amit még a program megkezdése előtt vásároltak, alapként. A frissítési licencek elvesztésével több intézménynek akár Windows 2000-re kellene vissza térnie. A másik alternatíva a nyílt forrású szoftver. Az iskoláknak nagyjából két hónapjuk volt a váltásra. Utánajártunk, hogy haladt az átállással a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, ahol a Linux mellett döntöttek.

A szakképző iskolában januárban kezdték az átállást, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - az akkori tájékoztatás szerint - egyértelművé tette, hogy felmondja a Microsofttal többször megkötött Tisztaszoftver-megállapodást. Mivel a szerződések határideje március elseje volt, az átállásra körülbelül két hónapja maradt az intézményeknek. A Bercsényibe körülbelül 400 diák jár, az informatikai infrastruktúra pedig a kollégium 30 gépét is beleszámítva 100 számítógépből áll.

Még pár hét

Az iskolában szerverek már a kiindulási állapotban is linuxosak voltak – ez nem túl meglepő, hiszen a hálózati feladatok elláttására világszerte sokkal inkább nyílt forrású megoldásokat használnak, mint a Microsoft termékeit –, a kliensek viszont zömmel Windows XP-t futattak, kivéve néhány informatika-tantermi számítógépet.

A Bercsényi Élelmiszeripari Szakképzőben Rózsár Gábor, informatika-tanár vette a vállára a hirtelen jött feladatot. Elmondása szerint legalább még két-három hétre lesz szükségük: egyszerűen ilyen ennyi idő alatt, az iskola erőforrásaival nem lehet végezni.

A Windowshoz kell alkalmazkodni

A nyílt forrású rendszerek sajátossága, hogy minden feladatra nagyon sok, redundáns megoldás érhető el. Így minden ilyen váltásnál az első és legfontosabb döntés a szoftvercsomag kiválasztása. A Bercsényi a linuxok közül az OpenSuse 12.1 disztribúció mellett döntött. Olyan megoldást kerestek, ami kifejezetten munkaasztalnak való, szép, látványos. Egyszerű vele a munka, csábítja a felhasználókat.

Ezenkívül fontos szempont volt, hogy minél kevesebb felesleges, adminisztrációs munkát adjon arendszergazdáknak. Mivel az iskola hálózata linuxos szerverekből áll, de alapvetően Windowsos üzemeltetésre lett beállítva, ehhez kell alkalmazkodniuk a most érkező linuxos klienseknek is. A hálózat úgynevezett vegyes hálózat marad, továbbra is lesznek benne windowsos gépek a csak Microsoft-termékeken elvégezhető munkákhoz.

Kell a vírusírtó

Rózsár Gábor szerint hosszútávon kell gondolkozni, ez alapján pedig linuxon is kockázatot jelenthetnek a vírusok, attól függetlenül, hogy a Windows az elsőszámú célpont, a nyílt forrású operációs rendszerre pedig alig született kártevő. Ráadásul a hálózatban maradnak windowsos gépek is, és attól függetlenül, hogy a vírusok linuxon nem tudnak szaporodni, nem jó, ha ezek a gépek horrdozók, azaz felhasználók vírusos fájlokat tárolnak. Az iskola hálózata nem egy zárt rendszer, a felhasználók pendrive-okat használnak, így jobb ha minden kliensen marad a vírusfigyelés.

A gyors telepítés érdekében egyszer elkészült egy telepítési profil, ezt klónozzák a többi számítógépre. Néhány gépen persze vannak egyedi igények, akkor utólag kell finomhangolni a telepítést, de ez a leggyorsabb, legegyszerűbb megoldás. A telepítési profilba a disztribúció által szállított alap csomagokon kívül, melynek része például az irodai-szoftvercsomag is, a Libre Office is, bekerült még néhány népszerű program.

Felesleges harcot nem vív elvekért

A gépekre a KDE (Kool Desktop Enviroment) asztali munkakörnyzet települt, mert ez hasonlít leginkább a jól megszokott windowsos asztalokra. A régebbi, linuxokon nagy népszerűségnek örvendő asztali környezet,  Gnome 2 puritánsága esetleg megriaszthatja a felhasználókat, a nagy újítás, a felhasználói élményt gyökeresen megváltoztató Gnome 3 pedig olyan mértékben eltérő élményt nyújt a mainstream desktophoz képest, hogy kezelése sokszor még a rendszergazdáknak, szakembereknek is szokatlan, nehézkes. Teljesen más gondolkodásmódot igényel, ezért az átlagfelhasználókat csak akadályozná a munkában.

Minden számítógépre, így a windowsosokra is egységesen nyílt forrású irodai szoftvercsomag, a LibreOffice települt, kivéve három-négy gépet, ahol amúgy is elengedhetetlen a microsoftos szoftverek használata, valamint vésztartaléknak, ha valamilyen kompatibilitási problémába ütköznének. Ez különösebb gondot egyelőre nem jelent, egyedül az iskola fejléces dokumentumait kellett átszerkeszteni úgy, hogy azok a nyílt dokumentumformátumnál is megfelelően mutassanak – igaz, ezeket korábban nem a legnagyobb hozzáértéssel készítették el, akkor valószínűleg ez a probléma is elkerülhető lett volna.

Multifunkciós diszfunkció

Az átállás, ha összességében sikeres is, nem haladt problémamentesen. Felhasználói szemszögből a legtöbb probléma a multifunkciós eszközökkel van. A digitális táblákat szépen működésre lehetett bírni, a de a nyomtatókkal, szkennerekkel és ezek kombinációival már akadnak gondok. A nyomtatás a központi nyomtatóra egyszerűen nem megy A3-mas méretben, csak A4-esben, a szkenner pedig valamivel kisebbet szkennel, mint eddig.

A legnagyobb probléma a régebbi dokumentumokkal van: ezeket a tökéletes megformázáshoz kicsit újra kell szerkesztgetni ­- persze a hibák jelentős része itt is az eredendően hibás használatnak köszönhető.

Magyar disztribútorok is csinálhatnák

Az eddigi tapasztalatok alapján az iskolában háromféle fogadtatása van a váltásnak. Vannak, akik zsigeri ellenállást tanúsítanak, és ha tehetik, közelébe sem menne az új rendszereknek. Másoknak egyértelműen tetszik az új munkakörnyezet, és akadnak olyanok is, akik nyitottak az újdonságokra, de félnek, hogy alap informatikai tudásuk már nem lesz elég. Pedig Rózsár Gábor szerint felhasználói szemszögből valószínűleg, nem nagyobb váltás Linuxra átállni, mint XP-ről Windows 8-ra váltani. Nagyrészt megszokás kérdése.

Az informatika-tanár szerint a teljes a közszférát tekintve a normális átálláshoz legalább két évre lett volna szükség. Ekkor az iskolák már tervezhettek volna előre is. Például lehetőség lett volna olyan hardvereket vásárolni, amik alapból kompatibilisek a linux-szal, így nem lenne probléma mondjuk a nyomtatóval és a szkennerrel.

Ez a két hónap pedig - saját erőforrásokkal - egy Bercsényi-méretű iskola átállításához is kevés. Alapetően két munkamenet lenne lehetséges: egyrészt önerőből, ahogy most csinálják. Ehhez az ideális legalább egy év lenne. A másik lehetőség, hogy az átállást egy erre szakosodott profi, magyar disztribútor cég végezze. Ez persze pénzbe kerül – itt is látszik, hogy tévhit, miszerint a nyílt szoftver egyben ingyeneset is jelent: mindennek megvan a maga költsége.

A legtöbb iskolánál azonban nincs erre keret, a kormány pedig nem támogatta pénzzel az átlállást, ahogyan tanfolyamokat sem szerveztek a felhasználóknak, így a gyorstalpaló legtöbbször az átállást végző rendszergazdákra, informatikatanárokra hárul. Persze most már tudjuk, hogy ez azért volt, mert végig a Tisztaszoftver-program folytatására játszottak.

Megérte?

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a szakképzőben az oktatási gépeknél mindenképpen érdemes volt váltani, itt nincs olyan feladat, ami miatt indokolt lenne a Microsoft-szoftverek használata. Gazdasági vonalon már jóval több probléma adódott. Az iskolának sok olyan, külső szoftverrel kell együttműködni, amik igénylik a Windowst. Ilyen például a fenntartó könyvelési rendszere.

A legnagyobb hiba talán az, hogy oktatási programot nem dolgoztak ki, így a kollégák kiképzése a Bercsényiben, és vélhetően a többi iskolában is az informatika-tanárokra és a rendszergazdákra hárul, akik amúgy is elég elfoglaltak a technikai dolgok miatt. Úgy tudjuk, az NFM sem jelenleg, sem jövőben nem biztosít semmiféle ilyen jellegű támogatást a hónapikig bizonytalanságban tartott, a Tisztaszoftver folytatása ellenére is migráló intézményeknek.

Ubuntu Linux lesz a HP eljövendő felhő-szolgáltatásának elsőszámú operációs rendszere – jelentette be a disztribúciót fejlesztő Canonical múlt héten. A HP nemrég kezdte el saját felhőszolgáltatásának zártkörű bétatesztelését, ahol tárhelyet és számítási időt is lehet majd vásárolni a nyílt forráskódú OpenStack felhőplatform segítségével létrehozott rendszeren.

A Free Software Foundation múlt héten jelentette be, hogy újabb delikvenst vehetnek le az úgynevezett "magas prioritású ingyenes szoftver projektek" listájáról. A lista azokat a felhasználók számára nélkülözhetetlen programokat gyűjti, amelyekből - teljes értékűen -egyelőre csak zárt verzió létezik. Ezek közé tartozik például a Flash (alternatívája egyszer talán a Gnash lesz), a Google Earth, vagy a Skype is - hogy csak a legismertebbeket említsük.

Ilyen volt a múlt hétig az Adobe sok fejfájást okozó hordozható dokumentum formátuma, a PDF is. Mától nyugodtan használhatjuk majd nyílt verzióját, a GNU PDF-et. Ennek fejlesztését még 2007-ben kezdték el, a cél az volt, hogy egy, a szabványnak tökéletesen megfelelő alternatívát alkossanak. Különböző PDF olvasók már régóta léteztek Linuxra, azonban egyikük sem tudta a legújabb funkciókat, mint például a jegyzetelést, vagy az űrlapokat. 

A bejelentés nem említi, de engem azért érdekelne, hogy ez mennyiben növelte meg a PDF formátum használatának kockázatát Linux rendszereken, tekintve, hogy az űrlapok és hasonló nem túl hasznos, de nagyon sokszor sebezhetőséget tartalmazó funkciók tették olyan kockázatossá az Adobe hordozható dokumentumait, hogy Windows rendszerek környékéről szinte hetente érkezik hír frissen kihasználható sebezhetőségeken keresztül véghezvitt támadásokról...

Bár nem is volt olyan régen, csak az idősebbek emlékeznek azokra az időkre, amikor még fél óráig hajtogattuk a már régen salátává vált autóstérképet, ha eltévedtünk valahol, hiszen a digitális térképek nagyon gyorsan kiszorították papír-alapú vetélytársaikat.

Mióta végre itthon is tervezhetünk tömegközlekedési útvonalat a Google Maps segítségével, gyakorlatilag napi szinten használom a keresőcég térképes szolgáltatását, és azt hiszem, ezzel bőven nem vagyok egyedül. Kéznél van, gyors, letisztult, fejlődik. A Microsoft saját megoldása, a Bing is egész jó: az utcanézet kialakítása például nagyon innovatív. Ráadásul mindketten ingyenesek. Egy probléma van velük: zárt forrásúak.

Van viszont alternatíva: az OpenLayers. A projekt már régóta létezik, elég sokan használják is, viszont eddig hiányzott belőle pár, 2011-ben elvárható dolog. Ezek érkeztek meg a legújabb verzióban: végre kapunk mobilra optimalizált térképeket és multitouch-támogatást is. Rájöttek, hogy navigálni bizony sokszor szokott az ember mobilról.

Félreértés ne essék: az OpenLayers elsősorban nem egy térképmegjelenítő, hanem publikusan elérhetővé tett adatok "gyűjtőhelye". Ráhúzható például a Google Maps, vagy a Bing is, egyszerre jeleneíthetjük meg az OL világtérképét és a GM városait is. 

Manapság, amikor a geekek összegyűlnek és a jövőről vizionálnak, elég gyakran kerül elő a következő recept: végy bármilyen vékonyklienst (okostelefon, táblagép, netbook), egy gyors netkapcsolatot és egy modern böngészőt. Ezzel próbálkozik a Google is: a ChromeOS pontosan így működik. A hátránya az, hogy csak a Chrome Webstore-ból elérhető appokkal és a natív html5-ös alkalmazásokkal dolgozhattunk eddig.

Van viszont egy kis projekt, amire az egész open source világ felkapta a fejét: jött egy Alexander Larsson nevű srác, gondolt egy merészet, és megcsinálta úgy a Gnome linuxos asztali felület GTK nevű motorját, hogy az működjön a böngészőkből is. Ennek köszönhetően HTML5 segítségével futtathatjuk a Firefoxban például a nyilt forrású grafikus szoftvert, a GIMP-et, a Gedit szövegszerkesztőt, vagy bármelyik tetszőlegeses funkciójú, GTK-alapokon megírt szoftvert (akár videószerkesztőt is). Sőt, a programokat nemcsak saját gépünkön futtathatjuk, hanem akár távolról is, például a felhőben. A megoldás a Broadway nevet kapta.

A projekt még kezdetleges állapotban van, egyelőre csak Firefox 4-ben működik, és a billentyűzet támogatása sem teljes.

Aki ki szeretné próbálni, annak először is be kell kapcsolnia a Firefox 4-ben a websocket támogatást, aztán forgatni kell egy "Gtk+"-t a –enable-x11-backend –enable-broadway-backend kapcsolókkal.

Alkalmazást (például a Geditet) pedig úgy tudunk futtatni, ha a parancssorban beírjuk a következőt:

GDK_BACKEND=broadway gedit&
firefox http://127.0.0.1:8080/

Ígérem, este kipróbálom én is, mind otthonról, mind távolról, és még egy bejegyzésben beszámolok az élményekről :)

A Wall Street Journal úgy tudja, hogy a koreai gyártó 2012-ben megnyitja saját, Bada névre hallgató mobilplatformjának forráskódját. 

Pontosan nem tudni, mi áll a döntés hátterében, de valószínűleg a gyártó szeretne függetlenedni a szintén open source Android platformtól. Jelenleg a Samsung sikertelefonjai mind a Google operációs rendszerét futtatják, ami akár hátrány is lehet majd abban a pillanatban, amikor kiderül, hogy az amerikai cég mit is kezd a nemrég felvásárolt Motorolával.

A WSJ információi szerint a Samsung azon is komolyan gondolkozik, hogy televíziókon is használható rendszerré fejlessze a Badát.

Aki eddig lemezek garmadájára égette ki különböző szeretett Linux-disztribúcióit, az most kicsit fellélegezhet: a NetbootCD elnevezésű project segítségével 7 különböző disztrót telepíthetünk és frissíthetünk. Hátránya, hogy netinstallról van szó, tehát aktív internetkapcsolat szükséges a folyamathoz.

Előnye is ugyanez: a netes telepítésnek köszönhetően az egész csak 10 megabájt. Kis mérete miatt kiadták 5-floppis változatban is, ami hasznos lehet régebbi gépeknél. (Kérdés, hogy a legfrissebb operációs rendszerek közül melyik fut el régi gépen…)

A NetbootCD-n megtalálható a CentOS, Debian, Fedora, Mandriva, openSUSE, Slackware és természetesen az Ubuntu legfrissebb verziója. Érdekesség, hogy a telepítő maga is egy Linux, a telepítésekhez és beállításokhoz a Tiny Core Linuxot vesszük igénybe. LiveCD-ről van szó, így akkor is könnyedén telepíthetjük kedvenc rendszereinket, ha még semmi sincs a kiválasztott gépen.

Sok alaplap még nem támogatja az USB-ről történő bootolást, ezért talán még van értelme a CD-zésnek, bár ezenkívül szinte már sehol nem használok optikai lemezt. Ti miről bootoltok?
 

2011-ben végre elérkezett a pillanat, hogy a GIMP fejlesztői ráébredtek: nem jó úgy dolgozni a programmal, hogy rengeteg ablakunk hever szanaszét az asztalon. Külön volt eddig minden: az eszköztár, a rétegek, maga a kép szerkesztőfelülete... Ettől szinte használhatatlan volt, ha mellette más dolgok is nyitva voltak. Márpedig, nálam szinte csak akkor került elő, amikor mellette futott még legalább egy böngésző, FTP, esetleg zene.

Ennek a horrornak viszont most vége: a 2.7.3-as verzióval megérkezett az úgynevezett "Single Window mode". Ezután minden egy fő ablakba kerül, ahol a különböző összetevők méretét szabadon állíthatjuk, a képek pedig külön fülekre kerülnek. A módot be kell kapcsolni a "Windows" menüben, alapértelmezettben még mindig több ablakba kerülnek a dolgok.

Visszalépés is történt, úgy veszem észre: eddig mentésnél megadhattuk a kívánt fájltípust a beépített formátum helyett, és akkor abba mentett. Most egy hibaüzenetet kapunk, mely szerint ehhez már az Exportálás funkciót kell használni. Plusz egy felesleges megjegyezni való...

A Fedora használók máris kipróbálhatják az új verziót, ezt kell hozzá bemásolni a konzolba:

cd /etc/yum.repos.d/
su -c 'wget http://repos.fedorapeople.org/repos/luya/gimp/fedora-gimp.repo && yum clean all && yum update -y'

Az Ubuntut használók pedig a ppa:matthaeus123/mrw-gimp-svn tárolóból telepíthetnek.

Ubuntun a következő lépéseket kell tenni:

sudo apt-key adv --recv-keys --keyserver keyserver.ubuntu.com 405A15CB

sudo add-apt-repository ppa:matthaeus123/mrw-gimp-svn

sudo apt-get update

Ki mondta, hogy a Linuxos dolgok nem lehetnek aranyosak? Például ez a 60 centiméter magas, legoból épített pingvin kifejezetten az.

A figura érdekessége, hogy alkotója, Eric C. Harshbarger felülről lefelé haladt, mert biztos akart lenni benne, hogy az állat feje megfelelő méretű lesz. 

A figura egyébként a Linux hivatalos logójának a másolata, ezt láthatjátok a Facebook oldalunkon is, még egy rövid ideig, mert nemsokára teljesen megújul a blog külseje.

A Sziget fáradalmait kipihenve mi mással folytathatnám a sorozatot, mint a zenével? Az Ubuntu ezen a területen nagyon próbál valamit felmutatni, többféle lejátszót és zeneboltot kínál a felhasználónak.

Ubuntu 11.04-ben a Banshee a fő zenelejátszó, de telepíthetünk mellé Rhythmboxot is. A Banshee elméletileg támogatja az Apple bizonyos lejátszóit, de a fórumok leginkább panaszokkal vannak tele, nem elégedett hozzászólásokkal. A Banshee előnye, hogy beépült a rendszerbe, a hangerőállítónál léphetünk a következő dalra, ott állíthatjuk meg a zenét.

Két zenebolt érhető el a lejátszóból, de ez csalóka, mert az Amazon.com csak amerikai ügyfelekkel foglalkozik, és őket is csak az USA területén akarja kiszolgálni. Lehet szórakozni proxy-val, én meghagyom ezt az élvezetet a hekkereknek. Az Ubuntu One Music Store működik, de kínálata szerényebb. Szívesen látnám itt a Spotify-t, mert a zenéért inkább havidíjas konstrukcióban fizetnék, mintsem albumonként.

Mivel hazánkban legális a zeneletöltés, valószínűleg sokunknak van mp3-gyűjteménye, és ezt lehet jobban kihasználni az Ubuntu One Mobile segítégével. Havi 4 dollárért kapunk 20 GB tárhelyet, ahová feltölthetjük a dalokat, és bárhol - androidos klienssel is - lejátszhatjuk azokat. Nagyjából ugyanezt nyújtja a Google Music, de az még béta szolgáltatás, meghívóval lehet regisztrálni, és még nem találták ki az üzleti modellt (ezért ingyenes).

Saját dalainkat kezeléséhez fontos segédeszköz a Hang CD Beolvasó és a Hangkonvertáló, ezekkel cd-ről illetve más formátumból gyárthatunk mp3-akat. Arra érdemes figyelni, hogy kattintsuk be a speciális karakterek eltávolítását. A Linux simán a fájl nevében lévő kérdőjellel, de a Windowson és néhány lejátszón azak gondot okozhatnak.

Átlagos otthoni zenelejátszáshoz bőven elég, amita Linux kínál, bár az is igaz, hogy az extra igényeket a Windows 7 Media Player jobban kiszolgálja, ami DLNA terén egészen profi. Linuxon csak a filmekre kihegyezett Médialejátszón sikerült megszólaltatnom azokat a zenéket, amiket a hálózati médiaszerveremmel (NAS) osztottam meg DLNA módban. Elméletileg a másik két lejátszóban is van ilyen funkció, de én nem tudtam aktiválni, hekkelni meg nem akarok.

Ti mivel szólaltatjátok meg a zenéket?

Jim Zemlin a Linux Foundation ügyvezető igazgatója a LinuxCon tegnapi nyitóelőadásában levetített egy videót: a képsorokat a Microsoft készítette még júliusban, ezzel kedveskedve a közösségnek. Az animációban a redmondi cég Linuxhoz való viszonyát mutatják be.

Zemlin előadásában elmondta, hogy a Microsoft nagyon sokáig ellenségként tekintett a nyílt forrású operációs rendszerre, idézte Steve Ballmer 2001-es mondatát is, aki szerint a Linux "rákos megbetegedés". Az előadás további részéből viszont kiderült, hogy a Microsoft az egyik legnagyobb támogatója a 3.0-ás kernelnek, rengeteg sornyi kódot tettek bele.

A cégnek van egy Hyper-V nevű virtualizációs szoftvere, azért kódoltak ennyit, hogy jól fusson Linux alatt is. Mindebből egyértelmű, hogy, szemben a korábbi hozzáállással, már figyelnek a különböző platformokra és a nyílt forrású megoldásokra. 

Egyébként, nem mindenki üdvözli a szoftveróriás közeledését, érdemes elolvasni a videó alatti hozzászólásokat is.

Szeretem a parancssort. Kifejezetten szeretem. Stabil, gyors. Bármit elintézek vele, maximum egy-két leütéssel. Viszont "vésztartaléknak" - az asztali gépemre legalábbis - eddig mindig ott volt a biztonságérzetet nyújtó KDE felület. Egészen tegnapig, amikor az alábbi gyönyörű szivárvány fogadott a bootolás után.

Megigazítottam a videokártyát, semmi eredmény. Átdugtam a monitort a DVI portra, de a szivárvány ottmaradt. A csacsi öreg 7300GT-m felmondta a szolgálatot. Este volt már, esélytelenek látszott, hogy még aznap szerezzek egy új kártyát. Mivel a boot során láttam, hogy a CLI felülettel még elboldogul, úgy döntöttem teszek egy próbát. Vakon bejelentkeztem (tudom, boot paraméterként is megadhattam volna a parancssort, de azt nem tudom fejből) majd vadul nyomogatni kezdtem az ALT + F2 kombinációt. Sikerrel jártam, kis gondolkodás után megjelent a parancssor. 

Azért arra kíváncsi lennék, mit lehetne kezdeni egy Windows vagy akár egy Mac operációs rendszerrel hasonló jelenség esetén. A Linux viszont egész hasznosnak bizonyult, még az asztali igényekre is. Először is, tudtam volna zenét hallgatni, hiszen erre rengeteg konzolos program van. Aztán, lemértem néhány adatot az lm_sensors programmal, hátha a táp rosszalkodott és sütötte oda a kártyát. Miután semmi rendellenességet nem tapasztaltam (tudom, hogy ez kevés, de tűzoltásra jó volt), úgy döntöttem böngészek egy kicsit.

A lynx nagyon jó kis karakteres böngésző, és az index.hu mobilos felülete pont kielégítette híréhségemet. Ezután puszta elővigyázatosságból, az éppen aktuális munkám átmozgattam a külső merevlemezemre. A fájlok simán mentek, de az SQL-t is könnyedén exportáltam. Ezután már nyugodt szívvel mentem fel az irssi segítségével csetelni egy kicsit, mielőtt init 0-val aludni küldtem a gépemet.

Az operációs rendszer használatát mindenki a megjelenés beállításával kezdi, és az Ubuntu Linuxon ez pofonegyszerű. Klikk a "megjelenés" ikonra a menüben, és máris témát, hátteret vagy betűkészletet válthatunk. Jó hátterek vannak, az űrfotós sorozat az egyik kedvencem, de mi a fenét állítsak be a lányomnak? Nincs egy meseszerű háttérkép.

Versenyt kellene kiírni, hogy a letöltéseket kínáló art.gnome.org gyűjteményében ne csak teches júzereknek szánt dizájn legyen, hanem gyermeknek valók is. Mondjuk rózsaszín ablakkeretek és pingvinek. Otthon látom, hogy a gyerekek még az Android robotjában is szerethető karaktert látnak. Akad az Ubuntuban néhány rosszul megtervezett téma is, például a New Wave sötétszürke menüjében eltűnnek a fekete színű betűk.

Unity kezelőfelülettel használom az Ubuntut, mert szerintem kezelhetőbb, mint a Gnome legördülő menüi. A legfontosabb indítóikonok ott vannak a bal oldalon, egérrel és billentyűkkel egyaránt gyorsan elérhetők. A panelen megjelenő ikonokat a jobb egérgombbal lehet rögzíteni vagy eltávolítani, pillanatok alatt átrendezhető a lista, és programok a Windows-gomb plusz a számgombok (1-9) lenyomásával indíthatók.

Más gyorsbillentyűk is segítik a munkát, az Alt-Shift felfelé nyíl megmutatja az összes megnyitott ablakot (olyan, mint Macen az Exposé), az Windows-S lenyomásával a négy virtuális asztal válik áttekinthetővé, Windows-F gombokkal a fájlkereső, Windows-A gombokkal az alkalmazáskereső ugrik elő.

Sajnos a Unity nagyon rossz abból a szempontból, hogy a kezdő felhasználók könnyen eltévedhetnek rajta. Én már tudom, hogy a Windows-gomb megnyomásával, majd a "rendszerf" beírásával előjön a rendszerfigyelő, amivel a bugos és lefagyott Chrome-ot kilőhetem. Ugyanakkor  zavaró, hogy például a torrent szó nem dob elő semmit, mert a menüben csak bittorrent kliens néven található a meg a Transmission letöltőkliens (valami metataggel, vagy szórészletre kereséssel lehetne kísérletezni).

Kezdőként nincs más megoldás, egyesével végig kell nézni a programok nevét, hogy tudjuk, mit mivel indíthatunk el.

A Linuxra való átállás egyik fontos kérdését egyszerűen átugrottam, mint Ellis Coleman iráni ellenfelét. Én még életemben nem vettem az alapján hardvert, hogy kompatibilis lesz-e a Linuxszal, mégis mindegyiken jól futott a rendszer. Az Asus S101 netbookom simán viszi az Ubuntut. A HP Pavilion dv5-nek meg sem kottyan a rendszer, a tévékártyához és az Nvidia grafikus gyorsítóhoz is van illesztőprogram. Korábbi Aopen barebone rendszeremen sem volt gondom.

Vannak gyártók, akik szeretik a Linuxot, mások nem annyira. Egy tesztre kölcsönkapott Acer laptopnak például nem tudtam rendesen működtetni a tapipadját, nem szerette a kétujjas irányítást. Az egyik céges noname gépen simán fut az Ubuntu, pedig a Linux által nem annyira kedvelt Ati grafikus kártya van benne, a másik gépen be sem tudom indítani az usb telepítőt.

Az OMG Ubuntun van néhány linuxos gép. de ezek nem nagy gyártók termékei. A System76 laptopjai például mind Ubuntut futtatnak, de úgy látom, ezeket nálunk senki sem forgalmazza. Az Asus is hamarosan piacra dob egy linuxos netbookot 45 ezer forintért, az X101-et, és a Dellnek is van még néhány ubuntus notebookja.

Néhány általatok jelzett probléma:

- az Ubuntu Linux jobban szereti az Intel alapú hardvert.
- Nvidia grafikus gyorsítónál gond lehet az Optimus technológiával, ami energiatakarékos módban az integrált grafikus vezérlőt kapcsolja be a gpu helyett.
- lehetnek gondok a speedstep technológiával, azaz fűt a proci ezerrel

Milyen hardveren volt még gondotok a Linuxszal? Milyenen nem?

Ennél jobb már nem is lehetne: a kedvenc disztribúcióm az egyik kedvenc sci-fi írómra emlékezik. A következő kiadás közeledik az alpha állapothoz, ezért a design-csapat elkészítette az alapértelmezett háttérképet is. A relase kódneve Verne. A Fedora elég érdekes elnevezési-szabályzatot követ: minden névnek kapcsolódnia kell valahogy az előzőhöz, a 15 például a Lovelock nevet kapta, amely egy amerikai város, valamint egy egyén is: James Lovelock, jövőkutató. Ahogy Verne is az volt.

A képen - szerintem - a Nautilus-t látjuk, úgy tűnik, reklámcélra az író millió regénye közül csak ez alkalmas, a Google is egy tengeralattjárós Doodle-t készített korábban. Klikk a nagy méretért. 

A disztribúcióba természetesen több háttérkép is kerül, augusztus 9-ig lehet még beküldeni képeket.

Tulajdonképpen nincs szükség Linuxra ahhoz, hogy felkészüljünk a nyílt operációs rendszer használatára, mert sok program fut Windowson és Linuxon is. Mindenki ismeri a Firefoxot, illetve párját, a Thunderbird levelezőt, valamint az OpenOffice (vagy utódja, a LibreOffice) irodai programcsomagot. Otthoni használatra elég jó képszerkesztő a GIMP, vektoros rajzokra az Inkscape, a hangfájlokat az Audacity segítségével módosíthatjuk.

Végleges telepítés előtt érdemes usb-memóriakulcsra kiírni egy Linux-telepítőt, például ezen leírás alapján, mert arról is elindítható az Ubuntu, visszavonhatatlan következmények nélkül tesztelhetők a hardverek és a szoftverek. Ha a gyorsabb működés érdekében mégis telepíteni akarjuk a Linuxot, akkor először jobb lesz azt a Windows mellé rakni. A Windowsra ráfér egy nagytakarítás, ilyenkor kidobálom a fölösleges fájlokat, töredezettség-mentesítek, és a legfontosabb tartalmakat kimentem egy usb-merevlemezre.

A Linux telepítése előtt jegyezzük meg, mennyi szabad hely van a merevlemezünkön. Én legutóbb 130 GB-ot adtam a Linuxnak, és az elfoglalt helyen kívül +5 GB üres helyet hagytam a Windowsnak, mert számoltam azzal, hogy 30 GB adatot úgyis áthelyezek a Linux partíciójára. A telepítőben a "Lemezterület lefoglalása" menüpontban a "Valami más" a legjobb választás. Figyelni kell, hogy a Windows-partíciót NE formázzuk, és türelmesnek kell lenni, mert az átméretezés sokáig tarthat. Én otthagytam majdnem egy órára. Ezután beállítható a Linuxnak szánt területet. Érdemes létrehozni egy swap (cserehely) partíciót, a rendszernek pedig Ext4 fájlrendszert való, és a / csatolási pontot kell neki megadni. (Részletes leírás itt látható.)

Én az Ubuntu Linux 11.04-et telepítettem, amit azért szeretek, mert a Windows gombnak ugyanaz a funkciója, mint a Windowson. Megnyitja a programindító menüt. Rögtön be is írtam a "szoftver" szót, amire felbukkant az Ubuntu Szoftverközpont ikonja. Itt lehet új programokat beszerezni, és muszáj volt letölteni a Chromiumot, mert már minden platformon a Google brózerét használom Firefox helyett.

A következő lépésben beállítottam a felhasználókat, hogy a feleségemnek ugyanolyan telepítései jogai legyenek, mint régen a Windowson. Az "asztali felhasználó" kategória túl kevés, a "rendszergazda" túl sok jogot ad a júzernek, ezért egyéni beállítást alkalmaztam. A speciális beállítások gombra nyomva megnéztem a saját jogosultságaimat, és azokat adtam a feleségemnek is. A gyerekek természetesen maradnak jogfosztottak. Aki bizonytalan, nem ismeri elég jól a Linuxot, annak azt javaslom, először saját magát is zárja karanténba, és először csak asztali felhasználói jogosultsággal garázdálkodjon a rendszeren.

A másik legfontosabb kezdő lépés a zárt illesztőprogramok telepítése volt, mert a gépemben Nvidia gyorsító van. (Elég a Windows gomb megnyomása után bepötyögni az "illesztőprogram" szót, és máris előugrik a telepítőprogram.) Itt kiválasztottam a legfrissebb drivert, és egy újraindítás után már grafikus gyorsítással működött az Ubuntu. Ezután első lépésként már csak a frissítéseket kell telepíteni, mert minden rendszer a legfrissebb fájlokkal a legmegbízhatóbb.

Nem az a célom, hogy kioktassam a profi képszerkesztőket és az Excel-gurukat. Természetes, hogy akik ezekkel a szoftverekkel dolgoznak, 30 ezer forintért megveszik maguknak a Windows 7-et, 30 ezerért az Office 2010-et, több mint 100 ezerért a Photoshopot, és leírják az összeset céges költségként. Mások viszont a hardverre sem tudnak ennyit elkölteni, ezért gondolom azt, hogy van igény Linuxra. 

A Photoshop hiányánál sokkal nagyobb gond, hogy Linuxon sem iTunes, sem Zune, sem Samsung Kies nincs. Én a mobilok szinkronizálását úgy oldottam meg, hogy iPhone és Nokia helyett androidos mobilt használok, és amit nem tudok fájlkezelővel felmásolni (az Android így is feltölthető zenével), azt online szinkronizálom. Gmail-fiókból, Picasaweb képmegosztóból. De ezekről majd később írok.

Húsz nap múlva, augusztus 25-én lesz húszéves a Linux, és ezt az alkalmat kihasználva a következő húsz bejegyzésben bemutatom, hogy miként lehet átállni a nyílt és ingyenes operációs rendszerre. Az egyik legnépszerűbb disztribúció, az Ubuntu Linux lesz a példa, mert sok magyar használja. Az sem utolsó szempont, hogy adnak hozzá ingyenes online tárhelyet, a rendszer simán felismeri a mobilnetes usb-sticket, van online zenebolt, és bele vannak építve a közösségi hálózatok. 

Irodai gépemen már majdnem egy éve Ubuntut használok, de sokkal nagyobb kihívás egy otthoni gépet, és vele együtt a családtagokat is átállítani. Nem csalok, újratelepítettem az egészet, és elveszek 100 gigabájtot a Windows 7-től. Persze megtartottam a Microsoft rendszerét és a rajta tárolt fájlokat, mert nem elpusztítani akarom a múltat, hanem átmenteni a jövőbe.  

Az átállás egy kb. hároméves HP laptopon történik, amelyben van egy jó Nvidia gyorsító meg egy DVB-T tuner (amit még sohasem használtam), és az akku teljesítménye már csak 48 százalékos. Az egész hercehurca elszenvedője a feleségem, a filmek és családi videók teljhatalmú ura, aki online vásárol meg kezeli a számlákat, valamint a lányom és a fiam, akik néha játszanak a weben. Nekem meg a fotókat és a zenéket kell kezelnem, a NAS-t, a mobilokat, és minden egyebet, ami bitekből készült.

Minden tippet és tanácsot örömmel fogadok, hogy egy átfogó útmutató jelenjen meg az Index.hu címoldalán. 

Microsoftos környezetben használom az Ubuntu Linuxomat, de nem akartam a Windows supportra ráállított IT-seket zaklatni azzal, hogy állítsák be a hálózati nyomtatást a gépemen. Oké, nem tipikus helyzet, hogy a júzer bármilyen rendszert felrakhat a vállalati munkaállomására, de előfordulhat, hogy beviszi a cégbe a linuxos laptopját. Vagy egy kisebb cég linuxos géppel bővít, és nem akar szakértőt hívni a nyomtató konfigurálásához. 

Az Ubuntu Linux alapból nem látja a hálózati nyomtatót, először meg kellett adni az IP-címet. Ezt a nyomtatótól érdemes elkérni, a státuszriporton/mintaoldalon rajta van minden hasznos információ. Géptípus, memória IP, subnet. Egy kezdő linuxos is meg tudja oldani.

Elkészült a KDE 4.7 asztali környezet, ami elméletileg Kubuntun is könnyen aktiválható:
sudo apt-add-repository ppa:kubuntu-ppa/backports
sudo apt-get update
sudo apt-get upgrade
sudo apt-get install kde-workspace

Itt jön a trükk, mert hibásan javasolja azt egy kommentelő az Ars Technica erről szóló cikke után, hogy a következő lépésben indítsuk újra a gépet. Ezzel elszállhat az egész rendszer. Nálam ez volt, frissíteni kellett volna pár csomagot, de nem volt hálózat, és nem indult el a hálózatkezelő. Valószínűleg restart előtt érdemes frissíteni, de ezt nem fogom kideríteni, mert öt perc alatt tudatosult bennem, hogy a KDE-nél még a Unity is csilliószor jobb.

Aki lusta átkattintani az Ars Technicára (vagy szintén rühelli a KDE-t), annak azért érdekességként megemlítem, hogy a KDE 4.7 már támogatja az OpenGL ES 2-t, ami megnyitja az utat a Tegra 2 chipet használó tableteken a hardveresen gyorsított KDE előtt.

Emellett stabilabbá vált a KDE indexelő rendszere, a multimédiás réteg mögé VLC alapok kerültek, és megújult az aktivitáskezelő, amivel látványos bigyókkal lehet teleszemetelni a KDE felületét. 

A Gmail feladatkezelője három éve jelent meg és 2009 nyarán bekerült a hivatalos funkciók közé, és tudúim azóta is ott árválkodnak az online levelező jobb alsó sarkában. Ezen az áldatlan állapoton próbálnak változtatni a Google adatfelszabadító nindzsái, a Data Liberation Front. A csoport készített egy nyílt forráskódú eszközt, amivel a feladatok importálhatóvá és exportálhatóvá váltak.

A Google Tasks Porter iCalendar és CSV formátumban tudja elmenteni illetve beolvasni az adatokat, de akár HTML-ként is lementhetjük a tennivalókat. Az alkalmazás és a forráskódja is elérhető a weben.

Májusban már több mint egymillióan használták az Ubuntu Linuxhoz tartozó ingyenes online tárhelyet, amely mostantól Ubuntu One Free néven fut, és a kapacitása a korábbi 2 GB-ról 5 gigára nőtt. Ez azért elég nagy ajándék egy ingyenes operációs rendszer gyártójától, és nagyon jókor jött, mert már kezdtem kinőni a 2 GB-ot. Akik a felhőből akarják hallgatni a zenéiket az Ubuntu One Music segítségével, havi 3,99 dollárért 20 GB tárhelyet kapnak, és minden további 2,99 dollárnyi havidíjért 20 GB-tal növelhetik a partíciójukat.

Ellentétben az Apple-lel és a Microsofttal, a Linux-disztribúciók történelmi okokból nem szállítanak Adobe Flash Playert. Egyrészről az Adobe terméke zárt forrású, másrészről elég kemény licencelést alkalmaznak.

Néhány disztribúció, mint a Debian, a Gentoo, vagy az Ubuntu trükközéssel oldja meg, hogy mindig a legfrissebb playert szállítsa a felhasználóinak, míg mások úgy döntöttek, közvetlenül megkeresik az Adobe-ot. 

2011.0 verziószámú Mandrivában viszont nemcsak elérhető lesz a Flash Player, de alapból telepítve érkezik. Úgy tűnik, a döntés mögött nincs semmiféle megállapodás, és egyszerűen elfelejtették, hogy az Adobe kemény kézzel odacsap a licenc megsértésekor. Mindenesetre nemsokára kiderül, hogy változott-e valami az elmúlt években, új korszak elé nézünk, vagy pedig megint pereskedések kezdődnek.

Úgy gondolom, a Linux terjedésének egyik legnagyobb gátja ez a licenc mizéria, hiszen ingyenes programokról van szó, mégsem lehetnek ott alapból a telepített gépeken. A felhasználók pedig a legritkább esetben tesznek két lépést azért, hogy minden normálisan működjön - és talán ez nem is várható el mindenkitől.

Modern és elegáns kinézetet kap a Gnome 3 zenetároló mappája, fájlok és mappák helyett albumborítók segítségével állíthatjuk össze a lejátszási listánkat. Cím, előadó és album szerint rendezhetjük a dalokat, és nemcsak a merevlemezen lévő tartalmat látjuk, hanem azt is, amit a felhőben és a hordozható lejátszón tárolunk. A dalokat feltölthetjük online tárhelyre, vagy megoszthatjuk azokat a barátainkkal. Az OMG Ubuntu azt írja, a látványtervek nem a fióknak készültek, hanem meg is valósulnak majd.

Tetszik ez a fejlesztési irány, mert a Windows 7 jóval előrébb jár a zenék kezelésében. Az Explorer mappái megmutatják a zenével összefüggő adatokat, és a felhasználó ez alapján is csoportosíthatja a fájlokat. Linuxon meg legfeljebb a jogosultságokat és a fájlok MIME-típusát láthatjuk.

A Google is javított a Linux zenei szolgáltatásain azzal, hogy kiadta a Music Beta kliensét a szeretett oprendszerünkre. A májusban bemutatott szolgáltatással húszezer dal feltölthető a felhőbe, és ezeket ingyen elérhetők weben, illetve mobillal. A dolog szépséghibája, hogy - mint a legtöbb zenével kapcsolatos szolgáltatás - erre is csak az USA-ban lehet regisztrálni. Vagy USA-ba mutató proxy-val. Ide klikkelve lehet próbálkozni.

Megjelent a Firefox 8 az úgynevezett nightly build csatornában, ahonnan a készülő brózer legfrissebb változatát lehet letölteni. Ez mindennapi munkára nem javasolt, lehetnek benne hibák. Az extremetech.com mérése szerint ez a korai verzió máris 20 százalékkal gyorsabb a Firefox 5-nél. Fürgébben indul, gyorsabban futtatja le a JavaScript kódokat, ráadásul kevesebb memóriát használ. A mérések szerint a Firefox 8 van olyan gyors, mint a szintén csak fejlesztőknek szánt Chrome 14 (Dev Channel).

Ubuntun kipróbálható a Firefox 8, ha terminálban bepötyögjük az alábbi parancsokat:

sudo apt-add-repository ppa:ubuntu-mozilla-daily/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install firefox-trunk

Megjelenik a telepített programok közt egy Nightly Web Browser feliratú ikon, ez indítja a Firefox 8-at.

Jó szórakozást!

Linus Torvalds bejelentette, hogy egy hiba felfedezése miatt elnapolja a Linux 3.0 kernel kiadását. Az idén 20 éves Linux operációs rendszer atyja májusban döntött úgy, hogy verziószámot ugrik, és 2.6.40 helyett 3.0-ás lesz a kernel következő kiadása.

Hugh Dickins fedezte fel a bugot, a fejlesztők értik a problémát és megvan rá a javításuk, de nem akarják néhány órával a folt telepítése után kiadni az új kernelt. A hiba nehezen észlelhető, de Torvalds így adja ki az új verziót, mert mindig is kényesen ügyelt a kiadott kód minőségére. A csúszás természetesen egyáltalán nem érinti a felhasználókat, mert a használatban lévő Linux operációs rendszerek, mint az Ubuntu, a Mint és a Fedora, korábbi kernelt futtatnak. Többségük a 2.6.38-as verziónál tart.

A Linux 3.0 megjelenése néhány hetet csúszik.