A Tisztaszoftver-program mégis folytatódik, a megegyezést az utolsó pillanatig húzta a két fél. Az intézményeknek március elsejéig kellett volna visszaállniuk arra a szoftverre, amit még a program megkezdése előtt vásároltak, alapként. A frissítési licencek elvesztésével több intézménynek akár Windows 2000-re kellene vissza térnie. A másik alternatíva a nyílt forrású szoftver. Az iskoláknak nagyjából két hónapjuk volt a váltásra. Utánajártunk, hogy haladt az átállással a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, ahol a Linux mellett döntöttek.

A szakképző iskolában januárban kezdték az átállást, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - az akkori tájékoztatás szerint - egyértelművé tette, hogy felmondja a Microsofttal többször megkötött Tisztaszoftver-megállapodást. Mivel a szerződések határideje március elseje volt, az átállásra körülbelül két hónapja maradt az intézményeknek. A Bercsényibe körülbelül 400 diák jár, az informatikai infrastruktúra pedig a kollégium 30 gépét is beleszámítva 100 számítógépből áll.

Még pár hét

Az iskolában szerverek már a kiindulási állapotban is linuxosak voltak – ez nem túl meglepő, hiszen a hálózati feladatok elláttására világszerte sokkal inkább nyílt forrású megoldásokat használnak, mint a Microsoft termékeit –, a kliensek viszont zömmel Windows XP-t futattak, kivéve néhány informatika-tantermi számítógépet.

A Bercsényi Élelmiszeripari Szakképzőben Rózsár Gábor, informatika-tanár vette a vállára a hirtelen jött feladatot. Elmondása szerint legalább még két-három hétre lesz szükségük: egyszerűen ilyen ennyi idő alatt, az iskola erőforrásaival nem lehet végezni.

A Windowshoz kell alkalmazkodni

A nyílt forrású rendszerek sajátossága, hogy minden feladatra nagyon sok, redundáns megoldás érhető el. Így minden ilyen váltásnál az első és legfontosabb döntés a szoftvercsomag kiválasztása. A Bercsényi a linuxok közül az OpenSuse 12.1 disztribúció mellett döntött. Olyan megoldást kerestek, ami kifejezetten munkaasztalnak való, szép, látványos. Egyszerű vele a munka, csábítja a felhasználókat.

Ezenkívül fontos szempont volt, hogy minél kevesebb felesleges, adminisztrációs munkát adjon arendszergazdáknak. Mivel az iskola hálózata linuxos szerverekből áll, de alapvetően Windowsos üzemeltetésre lett beállítva, ehhez kell alkalmazkodniuk a most érkező linuxos klienseknek is. A hálózat úgynevezett vegyes hálózat marad, továbbra is lesznek benne windowsos gépek a csak Microsoft-termékeken elvégezhető munkákhoz.

Kell a vírusírtó

Rózsár Gábor szerint hosszútávon kell gondolkozni, ez alapján pedig linuxon is kockázatot jelenthetnek a vírusok, attól függetlenül, hogy a Windows az elsőszámú célpont, a nyílt forrású operációs rendszerre pedig alig született kártevő. Ráadásul a hálózatban maradnak windowsos gépek is, és attól függetlenül, hogy a vírusok linuxon nem tudnak szaporodni, nem jó, ha ezek a gépek horrdozók, azaz felhasználók vírusos fájlokat tárolnak. Az iskola hálózata nem egy zárt rendszer, a felhasználók pendrive-okat használnak, így jobb ha minden kliensen marad a vírusfigyelés.

A gyors telepítés érdekében egyszer elkészült egy telepítési profil, ezt klónozzák a többi számítógépre. Néhány gépen persze vannak egyedi igények, akkor utólag kell finomhangolni a telepítést, de ez a leggyorsabb, legegyszerűbb megoldás. A telepítési profilba a disztribúció által szállított alap csomagokon kívül, melynek része például az irodai-szoftvercsomag is, a Libre Office is, bekerült még néhány népszerű program.

Felesleges harcot nem vív elvekért

A gépekre a KDE (Kool Desktop Enviroment) asztali munkakörnyzet települt, mert ez hasonlít leginkább a jól megszokott windowsos asztalokra. A régebbi, linuxokon nagy népszerűségnek örvendő asztali környezet,  Gnome 2 puritánsága esetleg megriaszthatja a felhasználókat, a nagy újítás, a felhasználói élményt gyökeresen megváltoztató Gnome 3 pedig olyan mértékben eltérő élményt nyújt a mainstream desktophoz képest, hogy kezelése sokszor még a rendszergazdáknak, szakembereknek is szokatlan, nehézkes. Teljesen más gondolkodásmódot igényel, ezért az átlagfelhasználókat csak akadályozná a munkában.

Minden számítógépre, így a windowsosokra is egységesen nyílt forrású irodai szoftvercsomag, a LibreOffice települt, kivéve három-négy gépet, ahol amúgy is elengedhetetlen a microsoftos szoftverek használata, valamint vésztartaléknak, ha valamilyen kompatibilitási problémába ütköznének. Ez különösebb gondot egyelőre nem jelent, egyedül az iskola fejléces dokumentumait kellett átszerkeszteni úgy, hogy azok a nyílt dokumentumformátumnál is megfelelően mutassanak – igaz, ezeket korábban nem a legnagyobb hozzáértéssel készítették el, akkor valószínűleg ez a probléma is elkerülhető lett volna.

Multifunkciós diszfunkció

Az átállás, ha összességében sikeres is, nem haladt problémamentesen. Felhasználói szemszögből a legtöbb probléma a multifunkciós eszközökkel van. A digitális táblákat szépen működésre lehetett bírni, a de a nyomtatókkal, szkennerekkel és ezek kombinációival már akadnak gondok. A nyomtatás a központi nyomtatóra egyszerűen nem megy A3-mas méretben, csak A4-esben, a szkenner pedig valamivel kisebbet szkennel, mint eddig.

A legnagyobb probléma a régebbi dokumentumokkal van: ezeket a tökéletes megformázáshoz kicsit újra kell szerkesztgetni ­- persze a hibák jelentős része itt is az eredendően hibás használatnak köszönhető.

Magyar disztribútorok is csinálhatnák

Az eddigi tapasztalatok alapján az iskolában háromféle fogadtatása van a váltásnak. Vannak, akik zsigeri ellenállást tanúsítanak, és ha tehetik, közelébe sem menne az új rendszereknek. Másoknak egyértelműen tetszik az új munkakörnyezet, és akadnak olyanok is, akik nyitottak az újdonságokra, de félnek, hogy alap informatikai tudásuk már nem lesz elég. Pedig Rózsár Gábor szerint felhasználói szemszögből valószínűleg, nem nagyobb váltás Linuxra átállni, mint XP-ről Windows 8-ra váltani. Nagyrészt megszokás kérdése.

Az informatika-tanár szerint a teljes a közszférát tekintve a normális átálláshoz legalább két évre lett volna szükség. Ekkor az iskolák már tervezhettek volna előre is. Például lehetőség lett volna olyan hardvereket vásárolni, amik alapból kompatibilisek a linux-szal, így nem lenne probléma mondjuk a nyomtatóval és a szkennerrel.

Ez a két hónap pedig - saját erőforrásokkal - egy Bercsényi-méretű iskola átállításához is kevés. Alapetően két munkamenet lenne lehetséges: egyrészt önerőből, ahogy most csinálják. Ehhez az ideális legalább egy év lenne. A másik lehetőség, hogy az átállást egy erre szakosodott profi, magyar disztribútor cég végezze. Ez persze pénzbe kerül – itt is látszik, hogy tévhit, miszerint a nyílt szoftver egyben ingyeneset is jelent: mindennek megvan a maga költsége.

A legtöbb iskolánál azonban nincs erre keret, a kormány pedig nem támogatta pénzzel az átlállást, ahogyan tanfolyamokat sem szerveztek a felhasználóknak, így a gyorstalpaló legtöbbször az átállást végző rendszergazdákra, informatikatanárokra hárul. Persze most már tudjuk, hogy ez azért volt, mert végig a Tisztaszoftver-program folytatására játszottak.

Megérte?

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a szakképzőben az oktatási gépeknél mindenképpen érdemes volt váltani, itt nincs olyan feladat, ami miatt indokolt lenne a Microsoft-szoftverek használata. Gazdasági vonalon már jóval több probléma adódott. Az iskolának sok olyan, külső szoftverrel kell együttműködni, amik igénylik a Windowst. Ilyen például a fenntartó könyvelési rendszere.

A legnagyobb hiba talán az, hogy oktatási programot nem dolgoztak ki, így a kollégák kiképzése a Bercsényiben, és vélhetően a többi iskolában is az informatika-tanárokra és a rendszergazdákra hárul, akik amúgy is elég elfoglaltak a technikai dolgok miatt. Úgy tudjuk, az NFM sem jelenleg, sem jövőben nem biztosít semmiféle ilyen jellegű támogatást a hónapikig bizonytalanságban tartott, a Tisztaszoftver folytatása ellenére is migráló intézményeknek.